Pesztós tészta

Életemben először egy haveromnál ettem pesto-t. 
Szokása volt havonta egyszer nyílt hétköznapi házibulit tartani: bárki jöhetett, főztünk valamit, beszélgettünk, aztán az utolsó metróval mindenki húzott haza, másnap suli / meló. A nála kóstolt pesto után másnap mint egy drogos mentem a boltba, venni egy üveggel. Függőséget okoz a cucc...

Ez nem lesz egy nagy recept, ugyanis én ilyenkor simán használok bolti üveges pesto-t. Volt már hogy elkészítettem ahogy kell, de akkor nyár volt, és dúsan nőtt a bazsalikom a kertben. Arra azért szoktam vigyázni, hogy tényleg jó minőségű legyen: ne legyen benne zöldbab, meg krumpli, csak amit én is beleraknék: bazsalikom, olaj, fenyőmag, kétféle sajt. Nehezebb jót találni, mint az ember gondolná, és persze drágább, (viszont sokkal erősebb az íze, mint a krumpli-pehellyel higítottnak, így kevesebb kell belőle).


Tehát hozzávalók:
fejenként 10 dkg tészta
pesto üvegből, vagy ahogy tetszik (fejenként 1-2 ek)
dekorációnak pirított fenyőmag, reszelt pecorino vagy parmezán (de elvileg mindhárom van is a szószban, ha jót sikerült venni)
+saláta+saláta öntet

Ui: kipróbáltam fényképezéshez a természetes fényt: egyértelműen nem jött be. De azért még próbálkozom.