"A" céklás csokitorta

Mivel nagy rajongója vagyok a répatortának, már azóta ki akartam próbálni Nigel Slater céklatortáját, hogy először hallottam róla*. Ami évekkel ezelőtt volt. De ahogy mondani szokták, Isten malmai lassan őrölnek: viszonylag ritkán tartok otthon főtt céklát. Mondhatni soha. Most is csak azért lett, mert Anyu savanyúságot csinált belőle, és a meleg éppen kifőtt céklát ajánlgatta elvitelre egy szombat este. Ő úgy gondolta, hogy majd leöntöm savanyúságlével. Én meg úgy gondoltam, hogy csokival keverem össze...

A cékla ízt melegen az első falatnál éreztem, utána többet nem.

A torta nem sikerült tökéletesen, az alja "szalonnás" avagy tésztás lett, de nagy eséllyel én tehetek róla, mivel miközben sült, a sütőt melegszendvicsek készítésére is használtam, és sokat nyitogattam.
Ezen kívül az is furcsa volt, hogy bár egy nagyobb formában sütöttem meg, mint amit a recept ajánl, még így is majdnem kicsi lett de legalább szép magas a torta.
Utolsó megjegyzés: nekem majdnem nem elég édes, úgyhogy lekvárral kenegetve is ettem. Úgy is nagyon tetszett.

Hozzávalók:
200g vaj (és még egy kevés a tortaformát kikenni)
250g főtt és megpucolt cékla (2 kisebb szem)
200g csokoládé (70%-osat javasol)
4 ek kávé
135g liszt
1 púpos kk sütőpor
3 ek kakaópor
5 tojás (szétválasztva)
190g cukor
creme fraiche vagy tejszín tálaláskor


Elkészítése:
A sütőt előmelegítettem 180 fokra, és egy 21cm-es sütőformát kikentem vajjal.
A céklát pürésítettem.
A csokit részben megolvasztottam a mikróban, és addig kevergettem, amíg felolvadt az egész. Hozzá kevertem a kávét és a vajat.
Összekevertem a lisztet, kakaóport és a sütőport.
A cukrot elkevertem a tojássárgájával, amíg feloldódott és fehér habos lett, aztán belekevertem a céklapürével együtt a kihűlt vajas csokimasszába.
A tojásfehérjét felvertem, a csokis keverékbe beleszórtam a lisztet és elkevertem, végül három adagban óvatosan hozzákevertem a tojásfehérjét.
45 perc sütés után lehet nézegetni, hogy megsült-e.


*Úgy láttam, hogy a Tender I kötetben jelent meg először a recept 2009-ben, és sokat lehetett akkoriban olvasni róla különböző blogokon. Én a BBC Dish of the Day sorozatában megjelent receptet használtam.