Mángoldos pitécskék

Már régóta szerettem volna olyan piteformákat venni, amiknek kijár az aljuk, mert mindig úgy gondoltam, hogy amikor megpróbálom kivenni a cakkos szélű pitét a hagyományos formából, tönkremegy a cakkja*. Akkor meg minek vesződni vele. A kedvenc angol háztartási boltomban láttam is, de annyit nem voltam hajlandó fizetni érte. Amazonon és egyéb netes boltokban is kapható, de nem szeretek úgy rendelni, hogy nem tudom mennyire jó az alapanyag. Nemrég végre szembejött, harmad áron, mint az előkelő boltban, nagyon jó (nehéz) kivitelben, vettem is egy nagyot és négy kicsit. 
Nagy lelkesen meséltem Anyunak, aki a következő teszkós látogatásán szintén nagy lelkesen hív, hogy ezres alatt kapható ott is (én kétszer annyiért vettem). Annyira tipikus, kb 3 évet vártam, hogy hátha lesz itthon is, megvettem Angliában, hazacígöltem, és rögtön itt is kapható lett olcsón. Egyetlen vigaszom, hogy az enyém tényleg stramm kivitelű, sokkal tovább fogom tudni használni, mint amit a teszkós bír.

A pitécskék receptje kb annyi, hogy az ember elkészíti a legalapabb omlós tésztát. Nem adok mennyiséget, mert érdemes egyszerre többet készíteni, lefagyasztva vagy akár elősütve is eláll a mélyhűtőben. Nekem a kész tésztából 55-60g kellett egy 10cm-es kis forma kibéleléséhez.


2 adag liszt
1 adag felkockázott hideg vaj
csipet só
pár ek nagyon hideg víz, (éppen csak összeálljon)

Elkészítése inkább macerás mint nehéz, de azért nem árt viszonylag jobban bánni a nyújtófával. 
Először elmorzsoltam a lisztet, sót és a vajat, majd beraktam a mélyhűtőbe kicsit. Ahogy megint áthűlt, kivettem, és a vizet óvatosan adagolva egy gombóccá formáztam, majd kézzel kisebb laposabb adagokat formáztam belőle és megint beraktam hűlni. 
Lehet, hogy télen nem kellene a hűtögetéssel macerálni, és nem mindenkinek olyan meleg a keze, hogy felmelegíti a tésztát, de a lényeg az, hogy ha omlós tésztát akarunk, nem szabad sokat gyúrogatni (pont ellenkezőleg, mint a kenyérrel, amit gyúrogatunk, mert akarjuk, hogy a sikér tegye a dolgát).
A kis pogácsákat szilikon sütőlapon nyújtottam ki 1-2 mm vékonyra (sütés közben még nő majd), mert úgy nem kell alá még több liszt, és a vékony lappal együtt a formára fordítva nagyon egyszerű az kinyújtott tészta manőverezése. Én sütés előtt levágtam a kilógó széleket (csak rányomtam a cakkra, hogy az levágja), de legközelebb csak elősütés után fogom, mert kicsit összementek a piték, és magasabb peremük is lehetett volna. Ja, és villával megbökdöstem az alját, de nem tettem bele semmit hogy leszorítsa, és így sem púposodott fel. 
Hosszú történetünkben elértünk a piték elősütéséhez: 180 fokon 15 percet adtam nekik, hogy már megszilárduljanak, de még ne kezdjenek el pirulni. 
Így elősütve is félre lehet rakni néhány napra a hűtőben, vagy hosszabb időre a mélyhűtőben (esetleg formával együtt, hogy ne törjenek össze). Vagy nem mindenkinek olyan agyontömött a mélyhűtője, mint nekem?!


Töltelék:
Bármi lehet, sós és édes is, ezek most blansírozott mángoldcsíkocska halmokat kaptak (mert bőven terem, finom és egészséges), kevés tejföllel elkevert tojást, sajtot és fűszerezést. Ami egyébként quiche lenne, ha annak akarnám hívni.
Megtöltve még visszaraktam őket a sütőbe, szintén 180 fokon, olyan 25 perc volt mire elkezdtek végre színt kapni. De úgy tapasztaltam, hogy vastagabb edényekben lassabban sülnek a dolgok nálam, úgyhogy forma és természetesen sütő függő: első alkalommal figyelgetni kell.


*Közben rájöttem, hogy a kis egyszemélyes pitéket az ember ki tudja fordítani a sima formából is, akár a tenyerére (persze csak ha olyan a töltelék), és a cakkok is sértetlenek maradnak.