Mindennapi bucink

Ez egy kevésbé lapos buci eresztés.

L lembas-nak hívja a kenyeret, amit 'hétköznapi használatra' szoktam sütni.  Teljesen helytelenül ugyan, mivel nem édes, de annyiban igaza van, hogy nagyon laktató (mivel főleg barna lisztekből van, sok maggal).

Kenyeret sütni a szüleimnél tanultam. Ez konkrétan Édesapám mániája volt, mindketten nagyon klassz kenyereket sütnek. Csak úgy simán a sütőben, de időnként azért káposztalevélen, ahogy a parasztnénik. (Van kemencéjük a kertben, de nem emlékszem, hogy ott valaha kenyér sült volna.) Egy időben kenyérsütő gépük is volt, de senki sem szerette az abból kijövő kenyeret valamiért, hamar el is ajándékozták. 


Angliában kezdem el rendszeresen kenyeret sütni. Ott egyszerűen muszáj, hiszen a boltban csak a szörnyű toast kenyér kapható, a kézműves péknél pedig egy negyed kilós cipó mondjuk 1000 ft.
Soha sem volt gondom a kelt tésztákkal, mindig szépen megkelt, finom lett. Kb félkilós cipókat készítettem barna liszttel, magokkal, kézzel dagasztva, egy icipici elektromos sütőben.


Később már itthon vettem egy olyan robotgépet, ami elbír egy kiló tésztával, és azóta is nyúzom. Olyan egy éve derült ki, hogy jobban esszük a kenyeret, ha nem kenyér formájú, hanem "buci", ezért azóta a megkelt tésztát kinyújtom, és kockákra vágogatom. Ennél többre az én energiámból sem telik, de ez még jól kivitelezhető: a gép 10-15 percig dagasztja a tésztát, ebből én az első 2 percben csinálok is valamit (töltögetem a hozzávalókat), aztán hagyom dolgozni, de a közelben maradok, hogy a gép le ne vesse magát a pultról, és hogy ellenőrizzem, hogy kell-e bele még liszt/víz. Aztán szépen megy a kelesztőtálba, és valami langyosabb helyre, ha van olyan (melegbe nem szeretem tenni). Télen a hideg konyhában lehet 8-9 óra is - azaz bedagasztok reggel, sütök munka után. Végül amikor megkelt, újabb max 5 perc alatt kinyújtom és összekockázom, ekkor vagy kap még egy kis időt kelni, (vagy nem) és megy a maxra befűtött sütőbe 25-30 percre. Régebben a sütő aljába tett tepsibe öntöttem alá egy bögre vizet, de mostanában nem szoktam, mert a bucik mindig szétnyíltak, mint a pita.

Kéksajtos nagyon lapos buci.

A recept mindig változik, gyakorlatilag attól függően, hogy milyen lisztet sikerült vennem. (Nem tartok itthon sokat, mert már többször volt molyos, és azt nagyon nem szeretném újra.) 
Általában felerészben BL 80-as (vagy mostanában BL 112-es) kenyérlisztet használok keverve sötétebb lisztekkel: teljes kiőrlésű tönkölyliszttel, teljes kiőrlésű vagy világos rozsliszttel, esetleg grahamliszttel.
Négy féle mag is mindig megy bele: tökmag, napraforgómag, szezámmag és  lenmag. Ez utóbbi eleve tört formában, hogy legyen esélye megemésztődni.


Hozzávalók:
4 bögre liszt (2,5 dl-es) vegyesen, de ahogy írtam, ez a fajta rágós lapos kenyér barna lisztből jó, ezért legalább a fele valamilyen teljes kiőrlésű liszt, és kell bele legalább még fél bögre (tönköly) korpa
a magokból 2-2 ek
friss élesztő (5 g-os kocka) negyede egy bögre alig langyos vízben feloldva
1 ek só
+még egy bögre víz


Elkészítése:
Részemről manapság géppel, ahogy már írtam. Ez 4 - 5 bögre 'szárazanyag' kb 2 bögre vizet vesz fel, ha meg nem, akkor lehet korrigálni liszttel vagy vízzel.
És én megkóstolom a nyers tésztát, hogy elég sós-e, mert ki tudja, mekkora az az evőkanál.
A kelesztés ahogy fent írtam, de attól függ, hogy mikor dolgozom, hány fok van a lakásban, stb. Egyszer hagyom megkelni, másodszor nem mindig.
Régi gáz sütőm van, simán maximumon sütöm a bucikat 25-30 percig. 


Ez nem puha és omlós egyebek. Ezt harapni kell, rágni, és egy kockával bőven jóllakik az ember.