Borban párolt körte csokival, tejszínhabbal

Valamelyik BBC főzős műsorban láttunk hasonlót egyszer, és L folyamatosan rágta a fülemet, hogy készítsük el. Én meg úgy voltam vele, hogy imádom a körtét, éretten, folyósan, azzal a hülye szokásával, hogy kb fél napig jó, előtte éretlen, utána szétesik, de a gyümölcsöket megfőzve nem szeretem. Ismerőseim szerint el vagyok kényeztetve, mert gyömölcsöt (déligyümölcsök és alma kivételével) gyakorlatilag csak frissen, fáról szedve eszek. Szerintem meg vidéken nőttem fel, és hozzászoktam a jóhoz...
Munkahelyemen délelőttönként kapunk gyümölcsöt: mindenfélét, ami éppen kapható, és ha az ember elég gyorsan tolakszik, jut is neki. Mostanában a későn jövőknek kemény körte jut, így került hozzám két olyan körte, amit nyersen megenni nem lehetett: csodás alkalom, hogy végre teszteljem a receptet (és elhasználjam a maradék forraltbort a hűtőből, most hogy vége a szezonnak).
Természetesen nem emlékeztünk, hogy hol láttuk, és bár feltúrtam a BBC recept archivumait, nem találtam meg: hát blöfföltem a receptet.


Hozzávalók: 
2 kemény körte (meghámozva, csumája kiszedve)
5 dl forralt vörösbor (vagy bor és fűszerek)


Szószhoz:
1 dl habtejszín
50g csokoládé
1 ek cukor


Elkészítése:
A körtéket 30-40 percig főztem a forraltborban, amíg megpuhultak, de még nem főttek szét. A tejszínt felmelegítettem, a cukrot még a gázon olvasztottam bele, majd elzártam, és a csokit beletörögettem, kevergetve hagytam megolvadni.
Egy dl lágyan felvert tejszínnel tálaltam.


Nagyon finom volt, a borról nem sok ízt vett át, lehet, hogy ha még tovább főzöm, akkor átjárja. (És késsel villával kellett enni, mert bár megpuhult, de annyira azért nem, hogy a kanállal vágni lehessen a falatokat.)