Olcsó, és egyéb merengések (pl sajtos tészta recept)
Ma délután az irodában egy "mivel jutalmazzuk a hét legjobb munkatársát" beszélgetés során felmerült, hogy vajon süteményt adni, az "az ajándék, ami nem kerül semmibe" kategóriába esik-e. Mondanom sem kell, hogy egy nem sütő - főző srác vetette fel. És hamar lehurrogtuk. Persze, hogy margarinból, meg maradék mikuláscsokiból olcsó sütit lehet összedobni, de nem biztos, hogy érdemes megenni.
Azon tűnődöm, hogy legyen-e a címkék között olcsó kategória, hiszen a fogalom annyira relatív. Általában megveszem a "tisztességes" hozzávalókat, de bizony sütéshez legtöbbször az ikea étcsokiját használom, (100g kb 150 ft, és 60%-os kakaó tartalom) nem pedig a lindt 90%-osát mondjuk nyolcszor annyiért.
Sok gasztroblogon látom, hogy nagyon klasz receptek szerepelnek a legmenőbb alapanyagokból, és valóban ezek az érdekesek, hiszen paprikás csirke receptje a legtöbb főzés iránt érdeklődőnek már "megvan", amíg mondjuk rózsaszínre sütött kacsamellet kevesebben készítenek minden hónapban. De pont ezért, drágább "inspirációkat" találok rajtuk.
Rendszeresen ér olyan meglepetés is, hogy egy főétel hozzávalóiból a zöldség drágább, mint a hús. Persze szezonálisabban kellene főznöm, és akkor fel se merülne, hogy salátát szeretnék télen, meg kaliforniai paprikát.
Nem vásárolunk bio-t és organikusat, és termelőit is viszonylag ritkán. Talán megengedhetnénk magunknak, de sajnos nem hiszek az árusoknak, ezért inkább nem fizetek érte többet, ha tudom, hogy ő is a nagybaniról szerezte, vagy ami néha még rosszabb, ő termelte ugyan, de azt, hogy mikor permetezett legutóbb, és tudja-e (betartja-e) a helyes permetszer hígítási arányokat, és kötelező várakozási időt, nem ellenőrzi senki.
Van kiskertem, bár sajnos nem ott, ahol hétköznap élünk, és nem ilyenkor (bár a rozmaring és a zsálya még nem fagyott el). Ott igyekszem nem vegyszerezni, de ha permeteznem kell a paradicsomot, hogy ne vigye el a gomba júniusban, akkor megteszem, és a megfelelő felszívódási idő után élvezem a termést októberig. De az egyébként is csak hobbikert (távolból, teljes állás mellett), nem jelentős a termés mennyisége, ami onnan kikerül.
De nem is ezt akartam mondani. :)
Hanem: hogy az olcsó relatív, és hogy ha a nagy áruház láncokban veszem a hozzávalókat, és nem a sarki kisboltban, már van pár ezer forint különbség a nagybevásárlás árában. Meg egyébként is utálok vásárolni, ezért igyekszem ritkán menni, és olyankor jól feltankolni. Van pék, piac, és vagy 5 különböző bolt 10 percnyi távolságban, ha valami kimaradt, pótolható, és velem ellentétben, L szeret piacozni is.
Időnként olvasgatok olyan recept gyűjteményeket, amik gyerekkoromban készültek: pl megsütni egy krumplit, és beletölteni egy májkrém konzervet. No azok olcsó receptek, meg a sajtos tészta, ha találsz 100 ft-os tésztát, és valahol szereztél akciós sajtot, kilóját 1000 ft-ért.
Sajtos tésztához még én sem írok receptet.
Azt még mindig nem tudom, hogy legyen-e olcsó címke...
De blalbla lesz.
Egyébként pedig a sajtos-tejfölös tésztára frissen tört borsot kell tenni.
Azon tűnődöm, hogy legyen-e a címkék között olcsó kategória, hiszen a fogalom annyira relatív. Általában megveszem a "tisztességes" hozzávalókat, de bizony sütéshez legtöbbször az ikea étcsokiját használom, (100g kb 150 ft, és 60%-os kakaó tartalom) nem pedig a lindt 90%-osát mondjuk nyolcszor annyiért.
Sok gasztroblogon látom, hogy nagyon klasz receptek szerepelnek a legmenőbb alapanyagokból, és valóban ezek az érdekesek, hiszen paprikás csirke receptje a legtöbb főzés iránt érdeklődőnek már "megvan", amíg mondjuk rózsaszínre sütött kacsamellet kevesebben készítenek minden hónapban. De pont ezért, drágább "inspirációkat" találok rajtuk.
Rendszeresen ér olyan meglepetés is, hogy egy főétel hozzávalóiból a zöldség drágább, mint a hús. Persze szezonálisabban kellene főznöm, és akkor fel se merülne, hogy salátát szeretnék télen, meg kaliforniai paprikát.
Nem vásárolunk bio-t és organikusat, és termelőit is viszonylag ritkán. Talán megengedhetnénk magunknak, de sajnos nem hiszek az árusoknak, ezért inkább nem fizetek érte többet, ha tudom, hogy ő is a nagybaniról szerezte, vagy ami néha még rosszabb, ő termelte ugyan, de azt, hogy mikor permetezett legutóbb, és tudja-e (betartja-e) a helyes permetszer hígítási arányokat, és kötelező várakozási időt, nem ellenőrzi senki.
Van kiskertem, bár sajnos nem ott, ahol hétköznap élünk, és nem ilyenkor (bár a rozmaring és a zsálya még nem fagyott el). Ott igyekszem nem vegyszerezni, de ha permeteznem kell a paradicsomot, hogy ne vigye el a gomba júniusban, akkor megteszem, és a megfelelő felszívódási idő után élvezem a termést októberig. De az egyébként is csak hobbikert (távolból, teljes állás mellett), nem jelentős a termés mennyisége, ami onnan kikerül.
 |
| A még el nem fagyott rozmaring. |
De nem is ezt akartam mondani. :)
Hanem: hogy az olcsó relatív, és hogy ha a nagy áruház láncokban veszem a hozzávalókat, és nem a sarki kisboltban, már van pár ezer forint különbség a nagybevásárlás árában. Meg egyébként is utálok vásárolni, ezért igyekszem ritkán menni, és olyankor jól feltankolni. Van pék, piac, és vagy 5 különböző bolt 10 percnyi távolságban, ha valami kimaradt, pótolható, és velem ellentétben, L szeret piacozni is.
Időnként olvasgatok olyan recept gyűjteményeket, amik gyerekkoromban készültek: pl megsütni egy krumplit, és beletölteni egy májkrém konzervet. No azok olcsó receptek, meg a sajtos tészta, ha találsz 100 ft-os tésztát, és valahol szereztél akciós sajtot, kilóját 1000 ft-ért.
Sajtos tésztához még én sem írok receptet.
Azt még mindig nem tudom, hogy legyen-e olcsó címke...
De blalbla lesz.
Egyébként pedig a sajtos-tejfölös tésztára frissen tört borsot kell tenni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése